BKM BUDAPESTI KÖZMŰVEK NONPROFIT ZRT.

 

2021. szeptember 1-jével megalakult a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidített nevén a BKM Nonprofit Zrt.

A tulajdonos Fővárosi Önkormányzat döntésének megfelelően, háromnegyed éves előkészítő munka eredményeként az egységes budapesti közműtársaság öt cég (hat szolgáltatói tevékenység: hulladékgazdálkodás, kertészet, kéményseprés, köztisztaság, távfűtés, temetkezés) egyesülésével, az európai városüzemeltetésben széles körben elterjedt és bevált úgynevezett Stadtwerke-modell szerint kezdte meg működését.

Az új fővárosi közműcégben a gazdasági hatékonyságnövelés és a fenntartható működés céljával egyesült a FŐTÁV Nonprofit Zrt., az FKF Nonprofit Zrt., a FŐKERT Nonprofit Zrt, a BTI Nonprofit Zrt. és a FŐKÉTÜSZ Nonprofit Kft. A korábbi tagvállalatok az összeolvadást követően egységes irányítás mellett, divízióként vesznek részt Budapest közműellátásában - megőrizve több évtizedes múltra visszatekintő szakmai hagyományaikat és értékeiket. Az összeolvadó öt társaság engedélyesi tevékenységeit, közszolgáltatói szerepkörükből fakadó kötelezettségeit és jogait, szolgáltatási portfolióját és munkavállalói közösségeit az új egységes közműcég változatlan formában, az egyes divíziók keretein belül viszi tovább.

Az egyes divíziók az adott szakterület egyedi eljárásait és munkafolyamatait maguk folytatják, a szakmai építkezést maguk végzik. Az egyes közfeladatok és a további szolgáltatások nagyfokú integritással és önállósággal valósulnak meg. A divíziók közös nevezője a mind környezettudatosabb gondolkodás és a fenntartható nagyvárosi élet megvalósítása.

A Főváros már korábban is tervezte a heterogén, széttagolt működésű budapesti közműcégek összevonását, míg 2019 decemberében a jelenlegi városvezetés döntést hozott ennek tényleges megvalósításáról. A döntésben természetesen fontos szerepet játszott az összevonással elérhető költségmegtakarítás, emellett azonban az érintett közszolgáltatások fenntartható pályára állítása is fontos célként fogalmazódott meg. Az új, egységes budapesti közszolgáltató - amellett, hogy méltó örököse lesz a korábbi tagtársaságok szakmai hagyományainak és értékeinek - hatékonyságával, a továbbfejlődés lehetőségét is magában foglaló és fenntartható gazdálkodásával számít a Főváros és a budapestiek bizalmára és megelégedésére.

A Stadtwerke-modell lényege:

Az integrált városi közműtársaságok („városi közművek” – Stadtwerke) formájában működtetett nagyvárosi közszolgáltatások modellje Nyugat-Európában rendkívül elterjedt, hatékony és fenntartható kereteket kínál a rendkívül összetett közfeladatok biztosítására. Ezt jól szemlélteti az a beszédes adat, hogy egyedül Németországban 900 városban zajlik így a közszolgáltatás.

A Stadtwerke-modell lényege, hogy egyetlen, közműszemléletű szakmai irányítás alatt összpontosulnak az adott nagyváros közszolgáltatási feladatai. Az egyes közműtársaságokba sorolt tevékenységek az adott településeknél kivétel nélkül közmű-jellegűek, működésük elsődleges fókusza az adott közösség nem elsősorban nyereség-szemléletű, de gazdasági értelemben hatékony, korszerű vállalatvezetési elvek mentén összehangolt kiszolgálása.

A modell másik fontos jellemzője a működés nagyfokú rugalmassága, ugyanis képes a hatékony és magas szakmai színvonalú, közműszemléletű irányítás elvét összhangba hozni a konkrét nagyváros adottságaival, illetve azokkal az egyedi közfeladatokkal, amelyek a helyi közszolgáltatások tulajdonosi és szabályozási környezete, valamint az adott település egyedi karaktere alapján létrejöttek. Ebből következik, hogy egy adott nagyvárosban mindig azok a tevékenységek tartoznak a Stadtwerke-hez, amelyek abban a városban közfeladatokat testesítenek meg.

A Stadtwerke-modell Budapestre vonatkozó legfontosabb jellemzője, hogy áthatja a közműszemléletű irányítás, a fő szervező elv a közmű-jelleg érvényesítése. A társaságok közötti működési szinergia kihasználása, az összehangolt központi koordinációs és belső szolgáltatási szerepkör (logisztika, tervezés, pénzügyek, HR, kontrolling, jog, szabályozás, beszerzés, létesítményüzemeltetés), és a méretgazdaságosságból fakadó további előnyök kiaknázása – mindezek jelentik a fő különbséget a korábbi budapesti városüzemeltetési struktúra és a Stadtwerke modellje között.

A BKM Nonprofit Zrt. létrehozásáról szóló Fővárosi Közgyűlési Előterjesztés

*2023. július 1. óta hazánkban a hulladékgazdálkodás szervezése és felügyelete koncessziós modellben valósul meg. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatokat a MOL Nyrt., mint koncesszor által alapított MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt, mint koncessziós társaság látja el 35 évig 6 régiókoordinátor - köztük a Budapesti Közművek és a MOL 50-50 %-os tulajdoni aránnyal megalapított leányvállalata, a MOHU BUDAPEST Zrt. - együttműködésével. A MOHU BUDAPEST Zrt. 2024. április 1-jével átvette a BKM Nonprofit Zrt. FKF Hulladékgazdálkodási Divíziójának feladatait.

A Fővárosi Közgyűlés 2024. márciusában meghozott egyhangú döntésének értelmében a Budapesti Közművek megvásárolta az E.ON Hungária Zrt. 50%-os tulajdonrészét a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK)-ben. 2025. január 1-től így a fővárosi közvilágítási feladatok ellátásával bővült Társaságunk feladatköre a „Stadtwerke modell” elveit követve. 2026. január 1-től a BDK cégjogi beolvadását követően már mint a Budapesti Közművek Közvilágítási Divíziója végzi feladatait: Budapest területén nyújt köz- és díszvilágítási szolgáltatást, üzemelteti a 80 ezer lámpaoszlopon elhelyezett közel 190 ezer lámpatestet, a 6 ezer km hosszú vezetékhálózatot és a Főváros, illetve a kerületek tulajdonában lévő további berendezéseket. A közvilágítási hálózatokra épülő infrastruktúra a fejlesztések révén a nagyvárosi lakosság számára már nem pusztán fényt biztosít, hanem egyre inkább energetikai, telekommunikációs, mobilitást támogató szolgáltatásokat, valamint biztonsági és egyéb civilizációs funkciókat is nyújt.