Budapesti Zöld Panelprogram (BZP) - GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) 

A Budapesti Zöld Panelprogram 1. fázisában a lakóközösségek nem támogatási összegre, hanem a nyertesek számára ingyenesen elkészülő döntés-előkészítő anyagra (DEA) pályáznak. Ebben a fázisban nincsenek elszámolható költségek, pénzbeli támogatás kiutalására nem kerül sor a nyertesek számára.

A 2. fázisban a DEA-ban leírt és a lakóközösség által jóváhagyott (és a min. 30%-os primerenergia-megtakarítást lehetővé tevő) beruházások elszámolható költségének 30%-a lehet a vissza nem térítendő (pénzbeli) támogatás összege. A támogatást a lakóközösség előleg formájában, kettő ütemben kaphatja meg, amivel utólagosan kell elszámolni.

A vissza nem térítendő támogatási összeg felső határa tehát a beruházási költség 30%-a, összegszerű felső határt pedig a kerületi önkormányzat által biztosított forrás szabhat.

Azért szükséges ilyen magas arányú támogatottság (amihez legalább ekkora arányú részvétel nélkülözhetetlen a társasházi / lakásszövetkezeti szavazáson), hogy a lakástulajdonosok tájékozottak legyenek, és tudatában legyenek annak, hogy milyen előnyökkel jár és milyen terheket ró a pályázás és a támogatás esetleges elnyerése a tulajdonosi közösségre.

Erre azért van szükség, mert egy energiahatékonysági felújítás a pályázással együtt több éven át is tarthat, és ez idő alatt hatással van a mindennapi működésre, a háztartások és a társasház pénzügyi helyzetére, és a ház jövőjére is. A tapasztalat azt mutatja, hogy jellemzően azok a felújítások zajlanak le sikeresen és gördülékenyen, ahol a tulajdonosok széles köre időben értesül a feltételekről, teendőkről, és ahol valódi közösségi döntés születik. Ezzel szemben a kisebb részvétellel és/vagy nem kellő tájékozottság birtokában meghozott döntések később a projekt leállásához, sikertelenségéhez is vezethetnek, ami szükségtelen kapacitáslekötést, azaz idő- és pénzpazarlást jelent, ez pedig mindegyik érintett érdekeivel ellentétes.

A döntésben természetesen meghatalmazott révén is részt lehet venni, de fontos, hogy a meghatalmazást is tájékozódás és a tulajdonostársak közti megbeszélés előzze meg, mert ez álláspont kialakításának és a tudatos, felelősségteljes döntésnek az alapfeltétele.

Nem. Közgyűlési, más néven jelenléti (személyes, vagy meghatalmazott útján történő), vagy írásbeli (papíralapú, vagy online) szavazás is lehetséges.

A szavazás módját a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény mindenkori előírásainak megfelelően kell kiválasztani, lebonyolítani és jegyzőkönyvezni. A jegyzőkönyvhöz a honlapon közzétett mintát javasoljuk használni.

A pályázaton történő indulás egyik alapfeltétele, hogy az indulást ellenző tulajdonosok aránya nem haladhatja meg az összes tulajdoni hányad 10%-át. Ha ez a feltétel nem teljesül, a ház nem teljesíti az induláshoz szükséges egyik bemeneti feltételt, így a pályázata elutasításra kerül.

A BZP honlapján közzétettünk egy szerkeszthető formátumú közgyűlési határozat-mintát, amely jelen formájában tartalmazza a szükséges elemeket. A pályázat beadásának nem feltétele ennek a minta szó szerinti használata, de a határozatnak – a standard kötelező tartalmi elemek mellett – minimálisan a következő információkat tartalmaznia kell:

a) a lakóközösség a pályázaton való indulás mellett dönt

b) az összes tulajdoni hányad számossága

c) az igennel szavazó tulajdoni hányadok száma

d) a nemmel szavazó tulajdoni hányadok száma.

A döntés akkor felel meg a BZP által támasztott követelményeknek, ha az igen szavazatok aránya eléri az összes tulajdoni hányad 2/3-át, a nem szavazatoké pedig nem éri el azok 10%-át.

Nem, a közös képviselő tulajdoni lapra történt rávezetésének hiánya nem kizáró szempont.

A beadás alapvető feltétele, hogy a képviseleti jogosultság minden kétséget kizáróan megállapítható legyen, ezért alapesetben legalább a) a közös képviselő vagy b) a lakásszövetkezeti elnök megválasztásáról szóló közgyűlési határozat, illetve az aláírási jogosultság igazolása szükséges. Emellett azok a Pályázók, (1) akik a szükséges dokumentumokat már benyújtották a Földhivatalhoz, de az átvezetés még nem történt meg, kérjük ennek igazolását; (2) azoktól, akik még nem nyújtották be, nyilatkozatot kérünk arról, hogy azt a jogszabályban előírt határidőig megteszik, és tudomásul veszik, hogy a jogszabályi feltétel nem teljesítése esetén a támogatási szerződés megszűnik.

Amennyiben a földhivatali bejegyzés (Thtv. 55/A. § szerinti képviseleti jogosultság feltüntetése) már rendelkezésre áll, úgy szükséges és elegendő azt benyújtani.

Az épületszinten nem aggregált (egyedi) fogyasztásokat meghatalmazás birtokában a közös képviselő vagy lakásszövetkezeti elnök az összes érintett lakásra egyben le tudja kérni. Így nem szükséges minden lakónak külön beszereznie és továbbítania a dokumentumokat.

A fogyasztási adatokra azért van szükség, mert ez jelenti a viszonyítási alapot, amihez képest a majdani energiamegtakarítást mérni lehet. Ha ez nem adott teljeskörűen, akkor a program a legfontosabb vállalását nem tudja teljesíteni, és így vissza nem térítendő támogatás sem adható. Az egyedi fűtésű épületek ebből a szempontból tehát kétségtelenül kedvezőtlenebb helyzetben vannak; előnyt jelen viszont számukra a pályázat értékelése során, hogy a minimálisan előírt 30%-os energiamegtakarítást jellemzően könnyebben el tudják érni, tehát azonos fajlagos ráfordítással általában nagyobb megtakarítást tudnak elérni, mint a távfűtésesek. Utóbbiak fogyasztása központilag leolvasható, és a BKM Nonprofit Zrt., mint távhőszolgáltató a pályázat beadásával egyidejűleg beadott felhatalmazásuk alapján további ügyintézés nélkül rendelkezésre bocsátja.

Igen. A beadáskor hatályos SzMSz-t elektronikus (szkennelt) formában be kell nyújtani, de nem kizáró feltétel, ha a földhivatali (Kormányhivatali) előzetes érkeztetés még nem történt meg. Hogyha azonban az SzMSz-t a földhivatal (Kormányhivatal) már érkeztette, akkor ezt az érkeztetett dokumentumot kell beküldeni.

A használatbavételi engedély dátumát szükség esetén más dokumentummal is lehet igazolni. Ha az eredeti használatba vételi engedély nem fellelhető, és az illetékes hatóság vagy önkormányzat részéről történő igazolás kiadása a pályázat beadási határidejénél későbbre várható, akkor az épület jogosultsága 2 lépésben igazolható: egyrészt (1) meg kell indítani az igazolás kikérésének folyamatát és az erről szóló dokumentumot be kell mutatni, másrészt (2) a társasház teljes tulajdoni lapjáról az építési évnek (praktikusan az első bejegyzésnek) leolvashatónak kell lennie. A használatbavételi időpont a tulajdoni lap megfelelő dátuma alapján tehát vélelmezhető, amíg a használatba vételi engedély vagy a hatósági igazolás rendelkezésre nem áll, de ez nem mentesít a tényleges használatba vételi engedély, vagy a hatósági igazolás (akár hiánypótlásban történő) benyújtása alól.

A Budapesti Zöld Panelprogram egyik célja, hogy a jelentkezők közül az energetikailag legkevésbé fejlett, vagyis “pazarlóbb” házakat korszerűsítse. A program az egységnyi beruházási összegre eső legnagyobb primerenergia megtakarítást tekinti egyik értékelési szempontnak, ezért azok az épületek, amelyeken már történt energetikai felújítás, az így kialakult kedvezőbb fogyasztási szinthez képest kell, hogy elérjék a minimálisan 30%-os megtakarítást. Ilyen esetben a homlokzatszigeteléshez, nyílászárócseréhez képest korszerűbb beavatkozásokban (illetve korszerűtlenné vált nyílászárók, vagy nem kellő vastagságban megvalósított homlokzatszigetelés cseréjében) is lehet gondolkodni, pl. hőszivattyús rendszerek., Ilyenkor bár igaz, hogy minden újonnan megtakarított kWh drágábban érhető el, mint az azt megelőzőek, ugyanakkor a komfort javulása és az ingatlan piaci értéke szempontjából is kedvezőbb helyzetbe kerül a lakóközösség, a kiindulási állapothoz képest.

Nem, az egyedi hőtermelők (pl. parapet konvektor, gázkazán, hűtő-fűtő klíma, stb.) cseréjét a Budapesti Zöld Panelprogram nem támogatja, műszaki paramétereiket azonban a térítésmentesen készülő döntés-előkészítő anyagban számításba veszi. A támogatható és nem támogatható beavatkozásokról részletes információk a Pályázati Kiírás 7.1. fejezetében találhatók.

A Budapesti Zöld Panelprogram nem támogatja hűtő-fűtő klímaberendezések újonnan történő felszerelését, ld. Pályázati kiírás 7.1.1.: „Légkondicionáló berendezés beszerzése, beépítése és beüzemelése nem támogatható”.

Amennyiben a kivitelezés már meglévő és engedéllyel rendelkező berendezéseket érint (pl. a ház külső szigetelése esetén a kültéri egységet), akkor az eredeti állapot visszaállítása (azaz a kültéri egységnek a szigetelt falra történő szabályoknak megfelelő visszaszerelése) támogatható. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy 1) a Budapesti Zöld Panelprogram keretében engedély nélküli állapot visszaállítása nem támogatható 2) a magántulajdonban lévő, engedélyes készülékeknek csak a visszaszerelése támogatható, viszont a beüzemeléshez szükséges egyéb műveletek (töltőgáz lefejtése, ártalmatlanítása, új gázzal való feltöltés, csatlakozó csővezetékeknek és tartókonzoloknak a szigetelés vastagsága miatt szükségessé váló hosszabbra cserélése, szükséges szakipari munkák) nem.

Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az EU-s és magyar szabályozás értelmében a korábban használatban lévő töltőgázok egy része napjainkban már nem beszerezhető ill. nem használható, így a korszerűtlen klímaberendezések a gáz lefejtse után már nem is állíthatók újból üzembe. Ugyancsak fontos kiemelni, hogy a klímaberendezés felszerelését, beüzemelését és a klímagázok kezelését csak arra képesített szerelő végezheti.

A jogszabályok alapján már kivezetett vagy kivezetés alatt álló gázokkal töltött klímák csak akkor helyezhetők vissza, ha a következő feltételek mindegyike teljesül: 1) a gáz a kültéri egységbe vissza van nyomva (ún. pump down módszer, a részleges elengedés is tilos) 2) nincs gázveszteség 3) ugyanaz a töltet kerül vissza, pótlás nélkül 4) a munkát képesített szerelő végzi 5) és mindez dokumentálva van.

A klímagázokról a 2024. évi LXXXVII. törvényben, a velük kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről a 458/2024. kormányrendeletben, a szükséges képesítésékre vonatkozóan pedig a 1/2025. EM rendeletben találhatók további részletek.

A hűtés további alternatívái között vannak olyanok is, amelyek a programban támogathatóak, pl. központi hűtés az egyéni klímák helyett, redőnyök cseréje vagy felszerelése. Új, korszerű klímák felszerelése azonban sem meglévők cseréjeként, sem újként nem támogatható. A kérdés mérlegelése során érdemes továbbá figyelembe venni, hogy a külső szigeteléssel nem csak a téli fűtésigény csökken, de a nyári felmelegedés üteme is lassul.

A támogatható és nem támogatható beavatkozásokról részletes információk a Pályázati Kiírás 7.1. fejezetében találhatók.

A Budapesti Zöld Panelprogram egy épületenergetikai beavatkozásokat támogató konstrukció, amelyben a liftekkel kapcsolatos munkálatok nem támogatottak. Az elektromos hálózat felújítása alapvetően nem okoz energia-megtakarítást, ezért önmagában nem támogatható.

Az idegen tulajdonban lévő, az épület alapvető funkciójához nem tartozó eszközök/berendezések a pályázat szempontjából nem jelentenek akadályt. Amennyiben a tervezett felújítás ezeket is érinti, az általuk képzett időleges akadályoztatás megszüntetésének, és helyreállításuknak a költsége a program keretében azonban nem támogatható; ez alapesetben az adott eszköz tulajdonosának felelőssége és költsége. A térítésmentesen készülő döntés-előkészítő anyag kitér az ilyen körülményekre, és ez az elbírálás során hátrányt nem jelent.

Ha a tervezett felújítás már meglévő biztonságtechnikai eszközöket érint (pl. külső hőszigetelés esetén időlegesen le kell szerelni a kamerákat), akkor az eredeti állapot helyreállításának indokolt költsége elszámolható. A térítésmentesen készülő döntés-előkészítő anyag kitér az ilyen körülményekre, és ez az elbírálás során hátrányt nem jelent.

A két szakasz ilyen szempontból független egymástól, az egyetlen kapcsolat az, hogy a megvalósítási pályázaton csak olyan lakóközösség indulhat, amelyiknek az első szakaszban elkészült a döntés-előkészítő anyaga (DEA). A két szakaszban való részvétel feltételeiről és az értékelési szempontokról a nyilvánosan elérhető Pályázati Kiírás és Általános Pályázati Útmutató rendelkeznek.

A Budapesti Zöld Panelprogram (BZP) 2. szakaszában, a kivitelezési pályázatot csak azok a társasházak adhatják be, akik rendelkeznek az 1. szakaszban elnyert döntés-előkészítő anyaggal (DEA). A DEA-nak része egy HET elkészítése, azonban ezen túlmenően egy olyan komplex műszaki-pénzügyi döntés-előkészítő anyagot jelent, amely kifejezetten a kötelező 30%-os primerenergia-megtakarítás elérésére ad felújítási alternatívákat a BZP által támogatott egyes tevékenységek útján.

Más keretek között elkészített HET-tel a BZP-ben készítendő DEÁ-t kiváltani nem lehet, ill. ilyennel a második, kivitelezési szakasz sem pályázható meg.

Igen, ilyen jellegű költségek a következők szerint számolhatóak el majd a 2., azaz a megvalósítási szakasz során:

Koordinációs költségek, a kivitelezési költség max. 3%-áig.

-        műszaki projektmenedzsment szakértői díja vagy bérköltsége;

-        műszaki ellenőr szakértői szolgáltatás díja vagy bérköltsége;

-        kijelölt kapcsolattartó és meghatalmazott képviselő díja vagy bérköltsége.

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a megvalósítási szakasz szabályai kifejezetten tájékoztatásra szolgálnak, és az 1., azaz a Projektelőkészítési szakasz során a fenti jellegű költségek nem számolhatóak el.

Valóban, a DEA által felhasznált indikatív árajánlati adatok várhatóan a kivitelezés idejére már nem lesznek teljesen aktuálisak. Emiatt a DEA készítésekor a szükséges be- és kimeneti adatok értékkövetési kalkulációját elvégezzük, pl. a KSH építőipari árindex-szel, vagy inflációval, vagy más adekvát módszerrel. A DEA arra vállalkozik, hogy a rendelkezésre álló adatok felhasználásával olyan életszerű pénzügyi becslést és alternatívákat mutasson fel, amik a stratégiai döntéshozatalt lehetővé teszik, de nem célja a jóslás.

Egy részlegesen felújított ház ugyanúgy indulhat a Budapesti Zöld Panelprogram pályázati forrásaiért, mint bármely másik. A jelentkező házak közül értelemszerűen a vizsgálat időpontjában „legpazarlóbbak” indulnak a legjobb esélyekkel, hiszen az ő esetükben a legkönnyebb elérni az elvárt 30%-os primerenergia-megtakarítást. Máshogyan fogalmazva: a legpazarlóbb épületek esetében érhető el a legkisebb fajlagos költséggel egységnyi energiamegtakarítás, ugyanakkor a meglévő részleges szigetelés teljessé tétele és szükség esetén a nem kellő minőségű vagy hatékonyságú (vastagságú) szigetelés cseréje is támogatható.

A tulajdonostársak közötti elszámolásba a Program támogatója, lebonyolítója nem szól bele. A felvett hitelt a finanszírozó bank felé kell törleszteni, ennek részleteiről a hitelszerződés rendelkezik. Ugyanakkor a szükséges hitel nagysága nyilvánvalóan csökkenthető, amennyiben a tulajdonosok egy része a rájuk eső hitelösszeget már a hitel felvételét (kalkulációját) megelőzően átutalják a társasház részére.