Budapesti Zöld Panelprogram (BZP) - GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)
A pályázat beadásával, szükséges dokumentációval kapcsolatos kérdések
A Budapesti Zöld Panelprogram 1. fázisában a lakóközösségek nem támogatási összegre, hanem a nyertesek számára ingyenesen elkészülő döntés-előkészítő anyagra (DEA) pályáznak. Ebben a fázisban nincsenek elszámolható költségek, pénzbeli támogatás kiutalására nem kerül sor a nyertesek számára.
A 2. fázisban a DEA-ban leírt és a lakóközösség által jóváhagyott (és a min. 30%-os primerenergia-megtakarítást lehetővé tevő) beruházások elszámolható költségének 30%-a lehet a vissza nem térítendő (pénzbeli) támogatás összege. A támogatást a lakóközösség előleg formájában, kettő ütemben kaphatja meg, amivel utólagosan kell elszámolni.
A vissza nem térítendő támogatási összeg felső határa tehát a beruházási költség 30%-a, összegszerű felső határt pedig a kerületi önkormányzat által biztosított forrás szabhat.
Azért szükséges ilyen magas arányú támogatottság (amihez legalább ekkora arányú részvétel nélkülözhetetlen a társasházi / lakásszövetkezeti szavazáson), hogy a lakástulajdonosok tájékozottak legyenek, és tudatában legyenek annak, hogy milyen előnyökkel jár és milyen terheket ró a pályázás és a támogatás esetleges elnyerése a tulajdonosi közösségre.
Erre azért van szükség, mert egy energiahatékonysági felújítás a pályázással együtt több éven át is tarthat, és ez idő alatt hatással van a mindennapi működésre, a háztartások és a társasház pénzügyi helyzetére, és a ház jövőjére is. A tapasztalat azt mutatja, hogy jellemzően azok a felújítások zajlanak le sikeresen és gördülékenyen, ahol a tulajdonosok széles köre időben értesül a feltételekről, teendőkről, és ahol valódi közösségi döntés születik. Ezzel szemben a kisebb részvétellel és/vagy nem kellő tájékozottság birtokában meghozott döntések később a projekt leállásához, sikertelenségéhez is vezethetnek, ami szükségtelen kapacitáslekötést, azaz idő- és pénzpazarlást jelent, ez pedig mindegyik érintett érdekeivel ellentétes.
A döntésben természetesen meghatalmazott révén is részt lehet venni, de fontos, hogy a meghatalmazást is tájékozódás és a tulajdonostársak közti megbeszélés előzze meg, mert ez álláspont kialakításának és a tudatos, felelősségteljes döntésnek az alapfeltétele.
Nem. Közgyűlési, más néven jelenléti (személyes, vagy meghatalmazott útján történő), vagy írásbeli (papíralapú, vagy online) szavazás is lehetséges.
A szavazás módját a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény mindenkori előírásainak megfelelően kell kiválasztani, lebonyolítani és jegyzőkönyvezni. A jegyzőkönyvhöz a honlapon közzétett mintát javasoljuk használni.
A pályázaton történő indulás egyik alapfeltétele, hogy az indulást ellenző tulajdonosok aránya nem haladhatja meg az összes tulajdoni hányad 10%-át. Ha ez a feltétel nem teljesül, a ház nem teljesíti az induláshoz szükséges egyik bemeneti feltételt, így a pályázata elutasításra kerül.
A BZP honlapján közzétettünk egy szerkeszthető formátumú közgyűlési határozat-mintát, amely jelen formájában tartalmazza a szükséges elemeket. A pályázat beadásának nem feltétele ennek a minta szó szerinti használata, de a határozatnak – a standard kötelező tartalmi elemek mellett – minimálisan a következő információkat tartalmaznia kell:
a) a lakóközösség a pályázaton való indulás mellett dönt
b) az összes tulajdoni hányad számossága
c) az igennel szavazó tulajdoni hányadok száma
d) a nemmel szavazó tulajdoni hányadok száma.
A döntés akkor felel meg a BZP által támasztott követelményeknek, ha az igen szavazatok aránya eléri az összes tulajdoni hányad 2/3-át, a nem szavazatoké pedig nem éri el azok 10%-át.
Nem, a közös képviselő tulajdoni lapra történt rávezetésének hiánya nem kizáró szempont.
A beadás alapvető feltétele, hogy a képviseleti jogosultság minden kétséget kizáróan megállapítható legyen, ezért alapesetben legalább a) a közös képviselő vagy b) a lakásszövetkezeti elnök megválasztásáról szóló közgyűlési határozat, illetve az aláírási jogosultság igazolása szükséges. Emellett azok a Pályázók, (1) akik a szükséges dokumentumokat már benyújtották a Földhivatalhoz, de az átvezetés még nem történt meg, kérjük ennek igazolását; (2) azoktól, akik még nem nyújtották be, nyilatkozatot kérünk arról, hogy azt a jogszabályban előírt határidőig megteszik, és tudomásul veszik, hogy a jogszabályi feltétel nem teljesítése esetén a támogatási szerződés megszűnik.
Amennyiben a földhivatali bejegyzés (Thtv. 55/A. § szerinti képviseleti jogosultság feltüntetése) már rendelkezésre áll, úgy szükséges és elegendő azt benyújtani.
Az épületszinten nem aggregált (egyedi) fogyasztásokat meghatalmazás birtokában a közös képviselő vagy lakásszövetkezeti elnök az összes érintett lakásra egyben le tudja kérni. Így nem szükséges minden lakónak külön beszereznie és továbbítania a dokumentumokat.
A fogyasztási adatokra azért van szükség, mert ez jelenti a viszonyítási alapot, amihez képest a majdani energiamegtakarítást mérni lehet. Ha ez nem adott teljeskörűen, akkor a program a legfontosabb vállalását nem tudja teljesíteni, és így vissza nem térítendő támogatás sem adható. Az egyedi fűtésű épületek ebből a szempontból tehát kétségtelenül kedvezőtlenebb helyzetben vannak; előnyt jelen viszont számukra a pályázat értékelése során, hogy a minimálisan előírt 30%-os energiamegtakarítást jellemzően könnyebben el tudják érni, tehát azonos fajlagos ráfordítással általában nagyobb megtakarítást tudnak elérni, mint a távfűtésesek. Utóbbiak fogyasztása központilag leolvasható, és a BKM Nonprofit Zrt., mint távhőszolgáltató a pályázat beadásával egyidejűleg beadott felhatalmazásuk alapján további ügyintézés nélkül rendelkezésre bocsátja.
Igen. A beadáskor hatályos SzMSz-t elektronikus (szkennelt) formában be kell nyújtani, de nem kizáró feltétel, ha a földhivatali (Kormányhivatali) előzetes érkeztetés még nem történt meg. Hogyha azonban az SzMSz-t a földhivatal (Kormányhivatal) már érkeztette, akkor ezt az érkeztetett dokumentumot kell beküldeni.
A használatbavételi engedély dátumát szükség esetén más dokumentummal is lehet igazolni. Ha az eredeti használatba vételi engedély nem fellelhető, és az illetékes hatóság vagy önkormányzat részéről történő igazolás kiadása a pályázat beadási határidejénél későbbre várható, akkor az épület jogosultsága 2 lépésben igazolható: egyrészt (1) meg kell indítani az igazolás kikérésének folyamatát és az erről szóló dokumentumot be kell mutatni, másrészt (2) a társasház teljes tulajdoni lapjáról az építési évnek (praktikusan az első bejegyzésnek) leolvashatónak kell lennie. A használatbavételi időpont a tulajdoni lap megfelelő dátuma alapján tehát vélelmezhető, amíg a használatba vételi engedély vagy a hatósági igazolás rendelkezésre nem áll, de ez nem mentesít a tényleges használatba vételi engedély, vagy a hatósági igazolás (akár hiánypótlásban történő) benyújtása alól.
A pályázatképes épület egyik ismérve, hogy abban a magántulajdon (ebben az értelmezésben természetese személyek tulajdona) aránya meghaladja a 70%-ot. Ha ez a feltétel az önkormányzati résztulajdon mellett is teljesül, akkor a ház pályázhat.
Ugyanez érvényes az ún. gondnoki lakásokra: amennyiben a házban található ilyen, úgy ez nem számít magántulajdonnak.
A BZP-n való indulás szempontjából elsődleges feltétel, hogy beazonosítható legyen az épület építésének ideje. Erre a legkézenfekvőbb alátámasztó dokumentum a használatbavételi engedély. Az építés (és a használatba vétel) idejére azonban más dokumentumokból is következtetni lehet, ezért az alábbiakban összefoglaljuk, hol milyen adatok érhetők el, és hogyan lehet azokhoz hozzáférni.
Budapesti ingatlanok esetében az épület építési idejének és a vonatkozó engedélyek (ill. engedélykérések) időpontjának egyik lehetséges fellelési helye a Budapest Főváros Levéltára (BFL). A levéltár tartalmazza az önkormányzatok iratait és az épületek műszaki dokumentációját. A levéltárban az építésügyi iratokat az önkormányzatoktól archiválásra kapják meg. A használatbavételi engedély több példányban készül, így az építtető is kap és az önkormányzatnál is marad.
Itt a regisztrációt és beiratkozást követően (ami lehet személyes, kutatási adatlap kitöltésével és online is, ld. Elektronikus Levéltári Portál (ELP)) lehet iratot igényelni (kikérni). Ha megvannak a pontos jelzetek (pl. XV.17.b.311), az iratokat az ELP-n keresztül vagy a helyszínen lehet kikérni. Az iratok kihozatala időbe telik (általában pár munkanap), ezért az igényt érdemes előre, otthonról leadni. A kutató termi munka a 1139 Budapest, Teve utca 3-5. helyszínen történik. A https://bparchiv.hu/gyik/hogyan-lehet-a-tervekre-kutatni/ címen részletes leírás található videóval.
Az épületekre vonatkozó információk másik fő forrása a Földhivatal. Itt a tulajdoni lapon a "művelési ág" változása (pl. kivett beépítetlen területről lakóházra) az a bejegyzés, ami a ház korára utal. Az itt elérhető dokumentumok a következő lehetőségeket kínálják.
a) A szemle és a teherlap vizsgálata: a legtöbb tulajdoni lapon, ha a házat az elmúlt évtizedekben építették, a bejegyzések sorszámozva vannak. A tulajdoni lap I. részén található (a terület leírásánál), hogy melyik határozatszám alapján változott meg az ingatlan megnevezése.
b) Másolat a korábbi (történeti) adatokról: a "sima" e-hiteles tulajdoni lap (szemle) csak a fennálló állapotot mutatja, ezért a múltbeli változások megtekintéséhez teljes másolatot kell kikérni. Ez a törölt bejegyzéseket is tartalmazza (pirossal áthúzva vagy "törölve" jelzéssel), így az is látható, hogy melyik évben adták be a használatbavételi engedélyt a földhivatalhoz és melyik határozattal vezették át a lakóház megnevezést.
c) A legpontosabb módszer az iratbetekintés. Hogyha a tulajdoni lapon csak a bejegyzés éve szerepel, de az építés tényleges befejezésének vagy a használatbavételi engedély kiadásának a dátumára van szükség, akkor azt általában iratbetekintés útján lehet megtudni. Tulajdonosként vagy meghatalmazottként ki lehet kérni a földhivatali levéltárból az adott határozathoz tartozó alapiratokat. Ebben az esetben, ha az irat fellelhető, itt is megtalálható az önkormányzat vagy építésügyi hatóság által kiadott eredeti határozat, amin napra pontosan szerepel az épület átadásának dátuma. Ezt az építtető nyújtja be az ingatlan átminősítésekor (az adás-vétel kapcsán történő átírás folyamatához hasonlóan).
d) Amennyiben régebbi, pl. az 1950-es évek előtt épült házról van szó, előfordulhat, hogy a tulajdoni lapon nincs nyoma az átminősítésnek, mert már így került be a telekkönyvbe. Ilyenkor a helyi levéltárban vagy az önkormányzat műszaki osztályán érdemes kutatni az építési tervek után. (Az önkormányzatok korábban épült lakóépületek esetében jellemzően éppen azért nem tudnak segíteni, mert csak a folyamatban lévő ügyekről tartanak dokumentációt, amit később az említett okokból tovább küldenek. Kivételek ugyanakkor – különösen a XX. század közepe előtti épületek esetében – előfordulhatnak.)
A fentieken túl további forrást jelenthetnek pl. egy-egy lakás adás-vétele okán korábban kikért tulajdoni lapok, amelyeken szintén szerepelhet a pályázat szempontjából releváns információ.
A beadott pályázattal, értékeléssel kapcsolatos kérdések
A fő rendező elv az, hogy ugyanazon költségosztók a kettős finanszírozás tilalma miatt csak egy támogatási konstrukcióból finanszírozhatóak meg. Ezért, ha a költségosztós pályázat már a BZP pályázat előtt beadásra került, akkor ezt nem kell visszavonni, viszont ha nyer, akkor ugyanazok az eszközök és beavatkozás a BZP-n belül pénzügyileg nem lesz támogatható.
Miután a költségosztók felszerelésének hatása egzakt módon előre nem határozható meg (és így az energiatanúsítványban nem jeleníthető meg), viszont az energiahatékonyságra tapasztalati eredmények alapján kedvező hatása van, ezért a TKM/2025 pályázaton nyertes lakóépületek (azaz amelyek legalább pozitív támogatói döntés birtokában vannak) a program megvalósítási szakaszának értékelése során erre való tekintettel plusz 5 pontot kapnak. Így tehát a BZP-n belül megvalósított költségosztás a programban támogatható tételként jelenik meg (felhasználható rá a 30%-os vissza nem térítendő támogatás), az azon kívüli megvalósítás pedig pluszpontok formájában az értékelés során jelent előnyt.
A magántulajdonú épületrészekre – a Pályázati Kiírásban részletezett kivételektől eltekintve – támogatás nem adható. Az ablakok tulajdonjogát a társasház alapító dokumentuma szabályozza, tehát magántulajdonból közös tulajdonba ennek módosításával kerülhet át.
Amennyiben történt már részleges vagy teljes nyílászárócsere, úgy ezek megfelelőségét a 9/2023 (V. 25.) ÉKM rendelet előírásai alapján ellenőrizni szükséges. Ha a csere óta eltelt időszakban változott az ÉKM vonatkozó előírása és így a jelenlegi előírásoknak a nyílászáró már nem felel meg, akkor – feltéve, hogy legkésőbb a pályázat értékelési szakaszában már közös tulajdonban vannak, vagy erről közgyűlési döntés született – ezen nyílászárók cseréje is támogatható.
A Budapesti Zöld Panelprogram egyik célja, hogy a jelentkezők közül az energetikailag legkevésbé fejlett, vagyis “pazarlóbb” házakat korszerűsítse. A program az egységnyi beruházási összegre eső legnagyobb primerenergia megtakarítást tekinti egyik értékelési szempontnak, ezért azok az épületek, amelyeken már történt energetikai felújítás, az így kialakult kedvezőbb fogyasztási szinthez képest kell, hogy elérjék a minimálisan 30%-os megtakarítást. Ilyen esetben a homlokzatszigeteléshez, nyílászárócseréhez képest korszerűbb beavatkozásokban (illetve korszerűtlenné vált nyílászárók, vagy nem kellő vastagságban megvalósított homlokzatszigetelés cseréjében) is lehet gondolkodni, pl. hőszivattyús rendszerek., Ilyenkor bár igaz, hogy minden újonnan megtakarított kWh drágábban érhető el, mint az azt megelőzőek, ugyanakkor a komfort javulása és az ingatlan piaci értéke szempontjából is kedvezőbb helyzetbe kerül a lakóközösség, a kiindulási állapothoz képest.
Nem, az egyedi hőtermelők (pl. parapet konvektor, gázkazán, hűtő-fűtő klíma, stb.) cseréjét a Budapesti Zöld Panelprogram nem támogatja, műszaki paramétereiket azonban a térítésmentesen készülő döntés-előkészítő anyagban számításba veszi. A támogatható és nem támogatható beavatkozásokról részletes információk a Pályázati Kiírás 7.1. fejezetében találhatók.
A Budapesti Zöld Panelprogram nem támogatja hűtő-fűtő klímaberendezések újonnan történő felszerelését, ld. Pályázati kiírás 7.1.1.: „Légkondicionáló berendezés beszerzése, beépítése és beüzemelése nem támogatható”.
Amennyiben a kivitelezés már meglévő és engedéllyel rendelkező berendezéseket érint (pl. a ház külső szigetelése esetén a kültéri egységet), akkor az eredeti állapot visszaállítása (azaz a kültéri egységnek a szigetelt falra történő szabályoknak megfelelő visszaszerelése) támogatható. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy 1) a Budapesti Zöld Panelprogram keretében engedély nélküli állapot visszaállítása nem támogatható 2) a magántulajdonban lévő, engedélyes készülékeknek csak a visszaszerelése támogatható, viszont a beüzemeléshez szükséges egyéb műveletek (töltőgáz lefejtése, ártalmatlanítása, új gázzal való feltöltés, csatlakozó csővezetékeknek és tartókonzoloknak a szigetelés vastagsága miatt szükségessé váló hosszabbra cserélése, szükséges szakipari munkák) nem.
Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az EU-s és magyar szabályozás értelmében a korábban használatban lévő töltőgázok egy része napjainkban már nem beszerezhető ill. nem használható, így a korszerűtlen klímaberendezések a gáz lefejtse után már nem is állíthatók újból üzembe. Ugyancsak fontos kiemelni, hogy a klímaberendezés felszerelését, beüzemelését és a klímagázok kezelését csak arra képesített szerelő végezheti.
A jogszabályok alapján már kivezetett vagy kivezetés alatt álló gázokkal töltött klímák csak akkor helyezhetők vissza, ha a következő feltételek mindegyike teljesül: 1) a gáz a kültéri egységbe vissza van nyomva (ún. pump down módszer, a részleges elengedés is tilos) 2) nincs gázveszteség 3) ugyanaz a töltet kerül vissza, pótlás nélkül 4) a munkát képesített szerelő végzi 5) és mindez dokumentálva van.
A klímagázokról a 2024. évi LXXXVII. törvényben, a velük kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről a 458/2024. kormányrendeletben, a szükséges képesítésékre vonatkozóan pedig a 1/2025. EM rendeletben találhatók további részletek.
A hűtés további alternatívái között vannak olyanok is, amelyek a programban támogathatóak, pl. központi hűtés az egyéni klímák helyett, redőnyök cseréje vagy felszerelése. Új, korszerű klímák felszerelése azonban sem meglévők cseréjeként, sem újként nem támogatható. A kérdés mérlegelése során érdemes továbbá figyelembe venni, hogy a külső szigeteléssel nem csak a téli fűtésigény csökken, de a nyári felmelegedés üteme is lassul.
A támogatható és nem támogatható beavatkozásokról részletes információk a Pályázati Kiírás 7.1. fejezetében találhatók.
A Budapesti Zöld Panelprogram egy épületenergetikai beavatkozásokat támogató konstrukció, amelyben a liftekkel kapcsolatos munkálatok nem támogatottak. Az elektromos hálózat felújítása alapvetően nem okoz energia-megtakarítást, ezért önmagában nem támogatható.
Az idegen tulajdonban lévő, az épület alapvető funkciójához nem tartozó eszközök/berendezések a pályázat szempontjából nem jelentenek akadályt. Amennyiben a tervezett felújítás ezeket is érinti, az általuk képzett időleges akadályoztatás megszüntetésének, és helyreállításuknak a költsége a program keretében azonban nem támogatható; ez alapesetben az adott eszköz tulajdonosának felelőssége és költsége. A térítésmentesen készülő döntés-előkészítő anyag kitér az ilyen körülményekre, és ez az elbírálás során hátrányt nem jelent.
Ha a tervezett felújítás már meglévő biztonságtechnikai eszközöket érint (pl. külső hőszigetelés esetén időlegesen le kell szerelni a kamerákat), akkor az eredeti állapot helyreállításának indokolt költsége elszámolható. A térítésmentesen készülő döntés-előkészítő anyag kitér az ilyen körülményekre, és ez az elbírálás során hátrányt nem jelent.
A két szakasz ilyen szempontból független egymástól, az egyetlen kapcsolat az, hogy a megvalósítási pályázaton csak olyan lakóközösség indulhat, amelyiknek az első szakaszban elkészült a döntés-előkészítő anyaga (DEA). A két szakaszban való részvétel feltételeiről és az értékelési szempontokról a nyilvánosan elérhető Pályázati Kiírás és Általános Pályázati Útmutató rendelkeznek.
A Budapesti Zöld Panelprogram (BZP) 2. szakaszában, a kivitelezési pályázatot csak azok a társasházak adhatják be, akik rendelkeznek az 1. szakaszban elnyert döntés-előkészítő anyaggal (DEA). A DEA-nak része egy HET elkészítése, azonban ezen túlmenően egy olyan komplex műszaki-pénzügyi döntés-előkészítő anyagot jelent, amely kifejezetten a kötelező 30%-os primerenergia-megtakarítás elérésére ad felújítási alternatívákat a BZP által támogatott egyes tevékenységek útján.
Más keretek között elkészített HET-tel a BZP-ben készítendő DEÁ-t kiváltani nem lehet, ill. ilyennel a második, kivitelezési szakasz sem pályázható meg.
Igen, ilyen jellegű költségek a következők szerint számolhatóak el majd a 2., azaz a megvalósítási szakasz során:
Koordinációs költségek, a kivitelezési költség max. 3%-áig.
- műszaki projektmenedzsment szakértői díja vagy bérköltsége;
- műszaki ellenőr szakértői szolgáltatás díja vagy bérköltsége;
- kijelölt kapcsolattartó és meghatalmazott képviselő díja vagy bérköltsége.
Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a megvalósítási szakasz szabályai kifejezetten tájékoztatásra szolgálnak, és az 1., azaz a Projektelőkészítési szakasz során a fenti jellegű költségek nem számolhatóak el.
Valóban, a DEA által felhasznált indikatív árajánlati adatok várhatóan a kivitelezés idejére már nem lesznek teljesen aktuálisak. Emiatt a DEA készítésekor a szükséges be- és kimeneti adatok értékkövetési kalkulációját elvégezzük, pl. a KSH építőipari árindex-szel, vagy inflációval, vagy más adekvát módszerrel. A DEA arra vállalkozik, hogy a rendelkezésre álló adatok felhasználásával olyan életszerű pénzügyi becslést és alternatívákat mutasson fel, amik a stratégiai döntéshozatalt lehetővé teszik, de nem célja a jóslás.
Egy részlegesen felújított ház ugyanúgy indulhat a Budapesti Zöld Panelprogram pályázati forrásaiért, mint bármely másik. A jelentkező házak közül értelemszerűen a vizsgálat időpontjában „legpazarlóbbak” indulnak a legjobb esélyekkel, hiszen az ő esetükben a legkönnyebb elérni az elvárt 30%-os primerenergia-megtakarítást. Máshogyan fogalmazva: a legpazarlóbb épületek esetében érhető el a legkisebb fajlagos költséggel egységnyi energiamegtakarítás, ugyanakkor a meglévő részleges szigetelés teljessé tétele és szükség esetén a nem kellő minőségű vagy hatékonyságú (vastagságú) szigetelés cseréje is támogatható.
A tulajdonostársak közötti elszámolásba a Program támogatója, lebonyolítója nem szól bele. A felvett hitelt a finanszírozó bank felé kell törleszteni, ennek részleteiről a hitelszerződés rendelkezik. Ugyanakkor a szükséges hitel nagysága nyilvánvalóan csökkenthető, amennyiben a tulajdonosok egy része a rájuk eső hitelösszeget már a hitel felvételét (kalkulációját) megelőzően átutalják a társasház részére.